Erdő, erdő, erdő

Kedveseim, itt a pre-tél, a gusztustalan idö, a köd, a nem-hagyom-el-a-lakást-ha-nem-muszáj hozzáállás. Ráadásul ma kezdödik a karácsonyi piac Freiburgban, szóval közeleg a depri. Ezért ugy döntöttem, hogy legalább gondolatban kiruccanok egyet a Fekete Erdöbe, ami ugye itt van az ajtó elött és megmutatom nektek pár évvel ezelött készült fényképeimet az erdészkunyhó közeléröl.

Hát nem szupi? Amit itt láttok, az mind nem a marosszéki kerek, hanem a Mathisle- erdö, ahol a diákidöm egyik legszebb napjait töltöttem. Ezek a fák láttak minket bulizni, fát vágni, hányni, elöadást tartani, eltévedni, számháborúzni (!), szánkózni, tanulni, smárolni és mesztelen a tóba ugrani.