kultúrsokk

Egy orosz témájú házibuli, egy magyar táncház és egy El Greco kiállítás után élvezem a hétvége utolsó pillanatait. Igyekszem fitten indulni az új hétbe, mert holnap este after-work drink lesz a sarki Irish Pub-ban (minden hétfön ott találkoznak a gyakornokok), kedden meg fözök egy másik magyar csajjal együt egy kis elit társaságnak.

Tudniillik alapítottunk egy fözöklubbot és elhatároztuk, hogy minden héten föz valaki valami tipikusat a hazájából. Az olasz csaj kezdte múlt héten lazannyával, mi következünk tárkonyos csirkelevessel, pogácsával és talán somlói galuskával, hehe. Eddig képviselve van Francia-, Német, Olasz- és Magyarország. De az orosz bulin való sikeres interkulturális kommunikációmnak köszönhetöen ezentúl venezuelai keverés-kavarás is lesz…

A kultúrsokk témához még két hozzáfüznivalóm van: 1. feltünt, hogy itt az Európai Bizottságban sokkal jobban játszanak a nemzeti stereotipákkal, mint az ENSZ-nél. Ott állati politikailag korrekt volt mindenki. Itt a német cikizi a franciát, a francia a lengyelt, a spanyol az olaszt és tendenciálisan mindenki a románt meg a bulgárt. Ez van. De szerencsére azért önmagán is tud röhögni mindenki. Mivel rólam még harmadik pillantásra sem egyértelmü, honnan származom, eddig kimaradtam ebböl és játszom a titokzatosat.

2. a héten voltam egy eygszerü kis konferencián. Az asztalokra kitett papírok tájékoztatták a résztvevöket, hogy ma angolról, franciáról, németröl, lengyelröl, spanyolról, olaszról és portugálról lesz fordítás ugyan ezekre a nyelvekre (Keleteurópa hátrányban). A franciánál eleinte bekapcsoltam az angol csatornát, de rájöttem, hogy a tolmács írtó lassú és többet értek nélküle. Meg amúgy is eröltetnem kell a franciát! Na mindegy, lényeg az, hogy ezek után tök nagy élvezettel rájöttem, hogy a lengyelen kivül mindent értek és állati szuverénnek éreztem magamat fülhallgató nélkül (de azért búgott a fejem a nap végén …).

Sok puszi mindenkinek világszerte!